Ne kérd, hogy változzak meg. Nem tudok azzal mit kezdeni, ami mát belém van égve, amire neveltek, vagy amivel születtem. Soha nem kértelek én sem arra, hogy legyél más, mint aki vagy. Sajnálom, hogy úgy döntöttél, nem vagyok számodra elég jó. Sajnálom, hogy nem engedted, igazán szeresselek. Hogy nem voltam elég jó a számodra. Tudod, azt hittem Te segíthetsz túlélni a mindennapjaim, de tévedtem. Nem vártam tőled mást, csak azt, hogy szeress, mond, miért múlt el? Vagy talán nem is szerettél? Csak játszottál velem mindvégig? Megtörtem miattad, aki helyrehozott. Még most is arra vágyom, hogy erős, óvó karjaid között sírhassam el minden bánatom, mert a drogommá váltál. Miattad keltem fel reggelente és aludtam el éjszaka. Rendezetlen azőke tincseid mintha arra vártak volna minden reggel, hogy megigazítsam, mert te túl lusta voltál vele foglalkozni. Kéregbarna szemeid játékosan csillant meg, mikor adtam arcodra egy puszit. S mikor egyhangú arcod - melyen oly nehezen lehet olykor kiig...
Ha azt mondom; "Minden rendben" vagy "Jól vagyok", vedd észre a hazugságom, s vonj oltalmazó karjaid közé. Ne mondj semmit, csak ölelj úgy, mintha most tennéd először. S tudni fogom, hogy fontos vagyok számodra, szavak nélkül is. Ha azt mondom; "Semmi sincs rendben" vagy "Nem, megtörtem" lépj oda hozzám és ölelj, védj meg, míg könnyeim fel nem száradnak, vagy még azokon is túl. Becsülj, mintha egy kincs lennék, ami többet ér számodra mindennél. Szeress, s lásd, hogyha nem mondok semmit, akkor is tudd, mire van szükségem, tudd előbb, mint én, hogy egy esedékes katasztrófa is elkerülhetővé váljon általad. Ezek az én beteljesületlen vágyaim, és tudatában vagyok annak is, hogy soha nem is válhatnak valóssá, mert Te elfelejtetted, hogy létezem, vagy talán soha nrm is fordítottál rám figyelmet. Ám én, még most is, annyi év elteltével is sóvárgóm akár csak egyetlen pillantásodért is. Függő lettem, Te pedig a drogom, melyről talán soha nem ...